| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Menekülés |
|
2007.05.05. 16:11 |
Az ablakon halkan kopogott az eső, a kövér vízcseppek nekicsapódtak az üvegnek, s lecsorogtak róla. Az éjszakában egy kutya vonyítását sodorta tova a szél. A sötét égboltot egy villám szakította ketté, majd pár másodperc múlva mély morajlás úszott végig a komor felhők alján.
|
Fear a szálló |
|
2007.05.05. 16:09 |
- Mond el, hogy mért csináltad!!! - ordított rá. Szeme kidülledt. És löktetett. A lány csak egyik szemét nyitotta ki és a száját, melyből éles fogak meredeztek ki. Meglepődött. Nem így képzelte el őt. De a kitaláció már nem foglalkozott vele. Beleharapott Craig karjába. Felordított. Aztán a nyakába, s végül a fejébe. Csámcsogó hangon fogyasztotta el „gazdáját” A szálló második emeletén…
|
A baba |
|
2007.05.05. 16:08 |
Ezért ha egy nap meglátsz egy játék babát az utcán, kerüld el, nehogy este megcsörrenjen a telefon, hogy valaki azt kérje tőled… játsszál vele, mert lehet, hogy Mary már mögötted áll!
|
Mesék a kriptából |
|
2007.05.05. 16:05 |
StevHallgassátok meg a kripta csontvázának legújabb történetét. (gondolom, láttátok már a fenti című sorozatot:)) A végén majd elmondok egy titkot, de addig is: koncentrálni!
|
Macska |
|
2007.05.05. 15:43 |
|
Este Christin egyre idegesebben hívogatta a cicát, de az nem jelent meg, pedig mindig bent szokott aludni. Aggódott miatta. "Szegény! Lehet, hogy már elütötték!" Molly! Molly, merre vagy? Szomorúan bekullogott, és feküdni tért. Eszébe jutott Joseph is. "Nem is telefonált. Ha egy nő van az ügyben..."
|
Ház a holdfényben 2. rész |
|
2007.05.05. 15:42 |
|
Vincent most már közelebbről megszemlélhette a kísértetházat, vadrózsával benőtt falait, az ajtó előtt lévő vastag porréteget, amiből arra következtethetett, hogy már évszázadok óta nem járt rajta senki. Egyre közelebb ért az ajtóhoz. Már csak pár centiméter választotta el kezét a kilincstől. Ekkor egy kissé megtorpant. Rettentően félt attól, ami odabent várja, ugyanakkor vonzotta az új. Csábította a változás reménye, és a hangok, amik azt súgták, hogy ha bemegy, akkor minden más lesz. „Ennél rosszabb már úgysem lehet” gondolta. És különben is, miért kell szörnyűnek lennie annak, amiről senki nem tud semmit? Talán az emberek élnek téves illúziókban. Ha átlépi a küszöböt, minden jobb lesz. Egyszerre volt izgatott, és rémült. A döntés az ő kezében volt, senki máséban. Nem kényszeríttette rá senki, hogy ezt tegye, vagy azt, sem egy több száz éve halott nő szelleme, sem azoknak az ismerős hangoknak a tulajdonosai, akik háta mögül kiáltották utána, hogy: „Ne menj be!”, „Gyere vissza!”, „Megbántuk, amit tettünk!”, „Szeretlek! Többet nem foglak bántani. Esküszöm!”
|
Ház a holdfényben 1. rész |
|
2007.05.05. 15:41 |
|
Ahogy egyre közelebb ért, akkor vette csak észre, hogy ez a ház nem is hasonlít az övékre. Falai korhadt fákból voltak, akárcsak a gerendák és oszlopok, amik tartották. Csoda, hogy még nem dőlt össze. Törött ablakain keresztül látta, ahogy a feltámadó szél lebegteti a szakadt, koszos függönyöket. Még időben rájött, hogy ez nem az ő háza, ezért gyorsan megállt a tisztás szélén. Nekidőlt az egyik fatörzsnek, és erőnek erejével próbálta magába szívni a levegőt, majd kifújni. Bekövetkezett, amiről titkon remélte, hogy nem fog bekövetkezni. Elérte hát úti célját.
|
Csincsilla |
|
2007.05.05. 15:39 |
|
Bebújt az ágyába, összekuporodott a takaró alatt, és egy perc múlva már hallani lehetett, ahogy egyenletes szuszogását. Reggel anyja sikítására riadt fel.
|
lepődj meg! |
|
2007.05.05. 15:37 |
|
...sötét éjszaka volt. Sokáig nem tudtam elaludni. Olyan éjfél körül
|
Farkasok |
|
2007.05.05. 15:31 |
Diadalittas vonítását messzi sodorta a lágy nyáresti szellő…
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…